(Jegyzem előre, hogy mivel különleges rész,
ezért az idő és térsík nem fog egyezni
a többi, folytatódó résszel;))
(Mielőtt vita lenne belőle:D)
(Plusz amilyen furcsa dolgokra nem jöttök rá most,
mint pl.: Igen, ők már az én tesóim... Egy hete töltötték 2. életévüket..
ezekre majd a későbbi, részletesebben leíró részeknél
jöhettek rá ♥)
Ui.: egyes részekben csúnya szavak, káromkodások hagyhatják el a szereplők száját:P*Sok-sok évvel később:)*
17 év, az 17 év.... Bárhogyan is nézzük... A gyerekek felnőttek, a gyerek nélküliek utódokat alapítottak. Sajnos ebben az időben költözniük is kellett.. Egy sokkal nagyobb, és luxusabb házba.
/Carlos szemszöge/
Végre eljött december 23-a. Mindenki sürög-forog a hatalmas otthonunkban. James és Tori elmentek karácsony fát nézni, míg mi Rocky-val 'Mikulásozunk' egy kicsit.. Otthon pedig a többiek nagytakarítást végeznek, és a konyhában sütnek, főznek... Gondolom... Végül is nincsenek olyan kevesen.. Az ünnepekre majdnem az egész Schmidt család hozzánk költözött, és a Henderson-ék fajtájából is vannak egy páran.
-Ekkora listát, Husom... -értem utol Rocky-t, aki csak úgy kotort előre a bevásárlókocsival. Óvatosan hátsófelét kezdtem el csipkedni.
-Szivi, ne most, inkább majd később.. Nem hogy segítenél... Még hátramozdítasz.. -tipegett tovább a körülbelül 20 centiméteres magassarkújában.
-Micsoda valag, és hogy halad... -néztem utána. Bólintottam kettőt fejemmel, és megpróbáltam a távolságot kisebbre venni.
/Lorianna szemszöge/
-Anyaaaaaa.... Nem leszünk készen.... -puffogtam.
-Hol van még Karácsony reggele?! Holnap még csak Szenteste. -csapódott ki a gőzből pár pillanatra.
-De akkor is... nekem még vásár..... -folytattam volna mondatom, de hátulról valaki befogta a szám.
-Csss Tesó.! Itt kicsik is vannak... -igen, Conrad volt az... Mivel egy napon születtünk, ezért 'Tesónak' nevezzük egymást. De a rokoni kötelék miatt is.
-Hupsz.... -vörösödtem el. Ő erre egy puszit nyomott arcomra. Helyes gyerek... ha nem lennénk rokonok, biztos hogy fülig szerelmes lennék belé.
-Mit tervelsz Coni? -néztem utána. De már ki is lépett a kamrából, egy zacskó kisüthetős rágcsálnivalóval. Amikor beleraktuk a forró olajba, nagyobb gőzt és párát termeltünk, mint anyuék egész nap. De az illatokkal.... Az illatokkal nem tudott szembe szállni...
 | |||||
| @Conrad17 végre nyamiii... komolyan ha nem lennél a rokonom | , járnék veled ♥ |
-Gyere Babám! -vettem ölembe. Kisebb darabokra törtem neki a nasit, és óvatosan adagoltam szájába.
-Coni.... Nadin enni nyami! -csatlakozott Conrad testvére is, Miriam.
-Ariana hol van?! -kérdeztem. James-ék lánya se maradjon ki a jóból. -Fiam -fordultam a srác felé. -szerintem tegyél fel még egy adagot! -kacagtam. -Nem számoltunk fel azzal, hogy itt egy gyerektanya van.
-Lori..-húzogatták szoknyámat az ikrek. Igen, ők már az én tesóim... Egy hete töltötték 2. életévüket.. Logan Junior és Emma. -szájba kaja, ide ni.. -mutogattak. Na, dehogy ők már nem fértek bele az ölembe az biztos. Ezért két széket húztam a közelembe, és úgy tömtem tele pofijukat.
-Még két zacskó?! -jött oda hozzám a főszakács.
-Aha, szerintem is úgy kéne... -mosolyogtam. Gyönyörűen telik a karácsonyra készülődés.
/Logan szemszöge/
-Nézd Csibe! -szóltam Jennának, és Lorianna felé biccentettem fejemmel. -Ez egy kész csoda... Letudják foglalni a gyerekeket...
-Gyorsan felnőttek.. -társult hozzánk Alexa és Kendall is. Csak úgy néztük őket..
-Ritka pillanatok egyike.. -sétált ki Jen a konyhából pár percet félre dobva.
-Tudjátok... Régebben mi se hittünk a karácsony szellemében. Emlékszem, amikor sihederek voltunk, nem foglalkoztunk semmivel, csak mentünk a fejünk után. Rémlik valami? -kezdtem bele a lelkizésbe. Mindenki helyeselt.
-Amikor majdnem belehaltam egy-két sérülésbe... -szólalt meg Szívem. -Jó sokszor látogattam meg a kórházat.
-Amikor az első itteni vacsin minden fiú csinálta a hátsóját... -ölelte meg őt Alexa.
-Amikor megijesztettük őket kedves 'Samara'... -csatlakozott másik oldalról a bátyja.
-És amikor minden hülyeségemért megbocsátottál... -közeledtem hozzá elölről, és megcsókoltam.
/Tori szemszöge/
-Gyorsan! Nemsokára Szenteste, mi meg itt baszakszunk egy nyomorult fával... -csapkodta ötödjére fejét James a falba.
-Nézd Méregzsák! Hát ő? -mutattam a középen egyedül álló kicsike, mégis terebélyes fára.
-Ezt még a kicsik is elérik. Az alját... -gondolt bele.
-Elképzeltem, ahogy a tetejére rakják a csúcsdíszt... -mosolyogtam.
-Mi meg a nagy súlytól leesünk a létráról. -háborodott fel.
-Ja, ha neked 15 kiló nagy súly, akkor fiam eddzél még.. -nyomogattam meg bicepszét, és óvatos csókot nyomtam szájára.
-Na, akkor vigyük valahogy haza... -vette elő telefonját, és tárcsázni kezdte a fuvarszolgálatot.
/Conrad szemszöge/
-Siess Ameria! -sürgettem Tesómat.
-De nem tudom mit vegyünk anyuéknak, és a te szüleidnek. -törte fejét.
-Nézd névre szóló bögrék... Biztos van az ő nevükben is.. -mutattam rá a polcokon felsorakozó poharakra.
-Igen ám, de itt több millió név van... -kerekedtek ki szemei.
-Hát akkor.. ma sem alszunk... -álltunk neki kevésnyi kedvel.
-Végre itthon! -estünk be az ajtón mindketten.
-Halkabban gyerekek! A kicsik nemrég aludtak el, és csomagolnunk kell a rengeteg ajándékot... -csitítgatott anyum. -Gyertek, segítsetek! -hívott maguk közé. Még a férfiak is be voltak fogva a nagy melóba.
-Pillanat.. elsőnek a sajátunkat kéne, ha lehetne. -futottunk be a közös szobánkba Lori-val.
/Jenna szemszöge/
-Kész van.. -dőltem hátra a padlón ülve. -Hopp egy Logan öle.. -hajtottam fel fejemet, és óvatos csókot kaptam felülről. -Bealudhatok?
-Csak nyugodtan. -láttam fülig érő mosolyát.. -De előtte ezeket a fa alá tenni! -parancsolt.
-Kényszeríts! -vágtam perverz arcot. Erre óvatos harapdálásaival kezdte illetni minden egyes porcikámat.
-Ajjajj... Füldugókat előkészíteni emberek.. Főleg nekünk Coni! -szólalt meg idősebbik lányom, és bevonultak a saját szobájukba.
*Másnap, karácsony első napján*
-Ana, ana, ana, nézsd mi van ott a fa ajatt! -ugrált Emma örömében. -Itt járt a Mikujász! Hát itt járt! Juppé! -futotta körbe az egész házat, ezzel felkeltve az összes kicsit. Bár ideje, 10 óra van.
 |
| @TheCarlosPena szupercool:D |
Egyszer csak Carlos jelent meg magára vonva a teljes család figyelmét.
-Hahahaaaa! -közeledett egyre jobban a miniatűrök felé, ezzel örömöt szerezve nekik.
-Jajj, az én keresztapám... -csapkodta idősebbik lányom tenyerét a fejéhez. -Mehet is Twitter-re. -kacagott.
Így telt el a szokatlan vicces karácsony a BigTimaFamily-ban.:) Remélem a tiétek is hasonlóan, nevetve telt el:) Kellemes, boldog, áldott ünnepeket kívánok nektek:)!♥
