/2 nap múlva/
/Jenna szemszöge/
Az elmúlt 2 napban meg tanultam normálisan mankóval járni. Igaz, még
mindig vannak olyan pillanatok, amikor megbotlok… De nem érdekel, mert tovább
lépek, és próbálkozok újra! Nagy sebességgel pakoltam be a táskámba. Jupiii! Az
ember ilyenkor nagyon boldog! Már rossz volt a kórházban aludni. Talán ezért is
vártam annyira, hogy hazamehessek..
- Juujj skacoook!! Siessünk!! –pörögtem fel.
- Hugiiii, nyugiii!! – fogta meg a vállamat Kendall. – Még az a
szerencse, hogy most nem bírsz ugrálni!
- hah! Te csak azt hiszed!
- Na persze.. Akkor had lássam!!
- Jaa… most nincs kedveem… - nevettem el magam.
- Hahhh!!! A kis füllentős!
- Lehet!! Te is szoktááál!! –mutogattam rá az ujjammal.
- Inkább váltsunk témát… - és segített a bőröndbe pakolni. Hm
Kendizzle.. Mi történt veled?? Na mindegy.. Nem hozom kínos helyzetbe..
Bebicegtem liftbe. A kocsiba is segítettek beszállni.
- Oh végre!! Otthon, édes otthoon!! –kiáltottam fel.
- Hiányzott mi?
- Egyértelmű.. Sokkal jobb, mint a korházi szoba… -és a fiúk
bevitték a cuccomat.
- De ma végre velem alszol! És ez a lényege az egésznek!!
–kacsintott rám.
- Hahah rábasztál!!
- Miért is??
- Heh mert gipszelt lábbal…
- Ch… Te csak azt hiszed, hogy nem lehet..
- Fújj Logan… Perverz macii!! –csaptam meg a kezembe kerülő
macival.
- Héjj, az a kedvenc maciim!! –mutogatott a plüssre.
- Hihiii akkor nem látod többet a Teddydet!! –fenyegettem.
- Neeeeee Mr. Frankliin úúr!! –nyújtotta a kezét az állatka után.
- Most komoly?? Az nem teknősbéka??
- Hát éés?? –vágott kérdő fejet. – Vannak ilyen dolgoook… - de én
nem bírtam megszólalni a nevetéstől. Egyszer csak sikerült.
- Na, ezt akkor szépen most magamnál tartom, mint zálogot! –kacsintottam
rá.
- Mit csinálsz?? –esett le az álla.
- Heheh, majd meglátod! –fenyegettem meg.
- Ez csalás!! Nem ér egy fiút fenyegetni! –akadt ki a dolgon.
/Alexa szemszöge/
- Kéne egy grillpartit szervezni! –fordultam oda Édeshez.
- Hm…. Jó ötlet.. –egyezett bele. – Leszaladunk a boltba??
- Ühüüüm. Mehetünk! –megfogta a kezemet, és húzott maga után.
- Leszaladtunk a boltba!! –kiáltott fel a többieknek.
- Rendicseeek!! –hallottam Jenna nevető hangját.
- Ne kínozd!! –kiáltott Kendall vissza.
- Hah csak a zálogomat akarom visszakapni!! –de már kiléptünk az
ajtón. Lerohantunk a kis boltba. Megvettük a grillhez való cuccokat. De fura
volt így járkálni vele. Bármikor beléptünk egy utcába, kiszúrtak minket hogy „jajj
ez itt Kendall Schmidt?? Van csajaa?? Jujj de jó!!”. De ők még normálisan is
viselték. És ennek örülök. Visszaértünk és kiültünk a teraszra. Kendizzle volt
a fő shéf. Ökörködtünk, játszottunk, beszélgettünk.
- Puszi a szakácsnak!! –dicsérte Jenna. Kendall odament, és
megpuszilta a homlokát.
- Ha egyszer nem bírsz felállni, majd akkor én!! –borzolta meg a
haját.
- Hééélóóóóó!! Nem olyan könnyű ezt belőni!!
- Nem?? –és megtette megint.
- Ó csak szedjék le a gipszet… Akkor neked annyi lesz Kendall
Francis Schmidt!! –de mi ezen csak nevettünk. Ekkor Kendall kilépett egy üveg Vodkával.
- Azt hogy vetted, mikor egész végig veled voltam?? –lepődtem meg.
- Volt itthon!! –kacsintott rám. –Az ilyen napokra tartogattam. –és
mindenkinek töltött egy kis pohárral. És ezt ismételte egész álló este, míg el
nem fogyott az ital.. De már akkor egy kicsit lehűlt a levegő. A lábunkon már
pokróc volt. Persze csak is a lányoknak. A skacokat melegítette a szesz. Már
nem voltak józanok…. Ezért hajnali 2 óra fele mindenki elvonult a kicsi zugába.
- Héj Alexa!! –keltett fel félálmomból Kendall.
- Hm?? –néztem rá, és felkapcsoltam a villanyt. – Kendall!! Te
meztelen vagy?? –ijedtem meg hírtelen a látványtól.
- Nem, csak láthatatlan ruha van rajtam. –suttogta, és bebújt
mellém.
- Te még nem vagy fáradt?? Mert én baromira..
- Majd én felébreztelek!!