2013. február 27., szerda

40. fejezet: Egy kis grillezés *o*


/2 nap múlva/

/Jenna szemszöge/
Az elmúlt 2 napban meg tanultam normálisan mankóval járni. Igaz, még mindig vannak olyan pillanatok, amikor megbotlok… De nem érdekel, mert tovább lépek, és próbálkozok újra! Nagy sebességgel pakoltam be a táskámba. Jupiii! Az ember ilyenkor nagyon boldog! Már rossz volt a kórházban aludni. Talán ezért is vártam annyira, hogy hazamehessek..
- Juujj skacoook!! Siessünk!! –pörögtem fel.
- Hugiiii, nyugiii!! – fogta meg a vállamat Kendall. – Még az a szerencse, hogy most nem bírsz ugrálni!
- hah! Te csak azt hiszed!
- Na persze.. Akkor had lássam!!
- Jaa… most nincs kedveem… - nevettem el magam.
- Hahhh!!! A kis füllentős!
- Lehet!! Te is szoktááál!! –mutogattam rá az ujjammal.
- Inkább váltsunk témát… - és segített a bőröndbe pakolni. Hm Kendizzle.. Mi történt veled?? Na mindegy.. Nem hozom kínos helyzetbe.. Bebicegtem liftbe. A kocsiba is segítettek beszállni.
- Oh végre!! Otthon, édes otthoon!! –kiáltottam fel.
- Hiányzott mi?
- Egyértelmű.. Sokkal jobb, mint a korházi szoba… -és a fiúk bevitték a cuccomat.
- De ma végre velem alszol! És ez a lényege az egésznek!! –kacsintott rám.
- Hahah rábasztál!!
- Miért is??
- Heh mert gipszelt lábbal…
- Ch… Te csak azt hiszed, hogy nem lehet..
- Fújj Logan… Perverz macii!! –csaptam meg a kezembe kerülő macival.
- Héjj, az a kedvenc maciim!! –mutogatott a plüssre.
- Hihiii akkor nem látod többet a Teddydet!! –fenyegettem.
- Neeeeee Mr. Frankliin úúr!! –nyújtotta a kezét az állatka után.
- Most komoly?? Az nem teknősbéka??
- Hát éés?? –vágott kérdő fejet. – Vannak ilyen dolgoook… - de én nem bírtam megszólalni a nevetéstől. Egyszer csak sikerült.
- Na, ezt akkor szépen most magamnál tartom, mint zálogot! –kacsintottam rá.
- Mit csinálsz?? –esett le az álla.
- Heheh, majd meglátod! –fenyegettem meg.
- Ez csalás!! Nem ér egy fiút fenyegetni! –akadt ki a dolgon.

/Alexa szemszöge/
- Kéne egy grillpartit szervezni! –fordultam oda Édeshez.
- Hm…. Jó ötlet.. –egyezett bele. – Leszaladunk a boltba??
- Ühüüüm. Mehetünk! –megfogta a kezemet, és húzott maga után.
- Leszaladtunk a boltba!! –kiáltott fel a többieknek.
- Rendicseeek!! –hallottam Jenna nevető hangját.
- Ne kínozd!! –kiáltott Kendall vissza.
- Hah csak a zálogomat akarom visszakapni!! –de már kiléptünk az ajtón. Lerohantunk a kis boltba. Megvettük a grillhez való cuccokat. De fura volt így járkálni vele. Bármikor beléptünk egy utcába, kiszúrtak minket hogy „jajj ez itt Kendall Schmidt?? Van csajaa?? Jujj de jó!!”. De ők még normálisan is viselték. És ennek örülök. Visszaértünk és kiültünk a teraszra. Kendizzle volt a fő shéf. Ökörködtünk, játszottunk, beszélgettünk.
- Puszi a szakácsnak!! –dicsérte Jenna. Kendall odament, és megpuszilta a homlokát.
- Ha egyszer nem bírsz felállni, majd akkor én!! –borzolta meg a haját.
- Hééélóóóóó!! Nem olyan könnyű ezt belőni!!
- Nem?? –és megtette megint.
- Ó csak szedjék le a gipszet… Akkor neked annyi lesz Kendall Francis Schmidt!! –de mi ezen csak nevettünk. Ekkor Kendall kilépett egy üveg Vodkával.
- Azt hogy vetted, mikor egész végig veled voltam?? –lepődtem meg.
- Volt itthon!! –kacsintott rám. –Az ilyen napokra tartogattam. –és mindenkinek töltött egy kis pohárral. És ezt ismételte egész álló este, míg el nem fogyott az ital.. De már akkor egy kicsit lehűlt a levegő. A lábunkon már pokróc volt. Persze csak is a lányoknak. A skacokat melegítette a szesz. Már nem voltak józanok…. Ezért hajnali 2 óra fele mindenki elvonult a kicsi zugába.
- Héj Alexa!! –keltett fel félálmomból Kendall.
- Hm?? –néztem rá, és felkapcsoltam a villanyt. – Kendall!! Te meztelen vagy?? –ijedtem meg hírtelen a látványtól.
- Nem, csak láthatatlan ruha van rajtam. –suttogta, és bebújt mellém.
- Te még nem vagy fáradt?? Mert én baromira..
- Majd én felébreztelek!! 

2013. február 26., kedd

39. fejezet: Tudd meg hát ki az a Kung Fu Panda :DD


/Kendall szemszöge/
Beértünk a stúdióba…. Nem nagyon hagytam ott a hugicámat, de ha egyszer Dave elhívott, akkor?  10 percenként néztem a telefonomat, hogy hátha gyorsabban telik az idő. De nem.. Izgulva vártam minden egyes ének végét, mikor mondja azt ki Dave hogy, mehetünk haza. Fél óra után se.. Már a hangomon hallatszott az idegesség.
- Mi a baj Kendall?? –szólt a producer.
- Semmi.. –hazudtam.
- Na, mondjad csak!
- Csak izgulok Jenn iránt… - vallottam be az igazságot.
- Még két szám, és mehettek! –adott egy kis kilépőt. Ennek nagyon örültünk. De bakker, most jutott eszembe, hogy Carlosék nem jöttek be.
- Hol vannak a többiek?? –kérdezte meglepődve Logan.
- Mekibe vannak…. Következőleg ti maradtok otthon, és ők jönnek. Nem tudok mit csinálniii. Legalább lesz egy szabadnapotok nektek is.
- Hah, nézzük a jobbik oldalát! –kacsintott rám Logan. Ez a két szám is lement… Útközbe mi is beugrottunk a kajádába, mert egy kicsit korgott a pocikám.. Én egy Happy meal menüt rendeltem! És Logie is. Persze hogy utánoznia kell engem… Hah.. Alexának is kértem egyet.
- Hihi, neked milyen játék van benne?? –kíváncsiskodott.
- Pillanat, megnézem! –és elkezdtem kotorászni a dobozban. – Kung Fu Pandaaa!! –húztam el a játékot az orra előtt.
- Rohadj meg….
- Miért is?? –vontam kérdőre.
- Mert én a lányos Tigrist kaptam… - szomorodott el…
- Bebebebeeee! –nyújtottam ki a nyelvem.
- Szemét! –jegyezte meg.
- Én nem szoktam! –vigyorogtam.
- De ha Alexának is valami fiús lesz, nem tudom, mit csinálok!
- Amekkora szerencséd van! –kuncogtam az orrom alatt.
- Látlak Kendall…..Látlak… - jegyezte meg.
- Az ott Carlos?? –mutogattam egy földön heverő alakra, akin egy másik fekszik.
- Az!! –lepődött meg.
- Mit csinálnak? –vágtam hülye fejet.,
- Fogalmam nincs…. És azok ott a lányok?? Mindjárt megfulladnak a nevetéstől.
- Gyere, menjünk oda!
- Haliii!! –köszönt Tori, mert Rocky meg se bírt szólalni a nevetéstől, de azért intett egyet.
- Mi olyan vicces?? – tudakodott Logan.
- James megjegyezte, hogy Carlos mennyit eszik…
- Hihi, ez már rosszul kezdődik! – vágtam közbe.
- Na szóval, - folytatta Tori. – Carlos visszaszólt hogy proteinzabáló. És hát James felpattant és Tádáááá, itt az eredménye! –mutatott a verekedő fiúkra.
- Próbáltátok már szétszedni őket?
- Hülye vagy te? Az kéne még nekem, hogy kapjak belőle én is!
- Majd akkor mi! –és közeledtünk a bunyózó fiúk felé.  Én Jameset, Logan pedig Carlost fogta le.
- Na, ez meg is volna!! –vigyorogtam. – De mi megyünk, mert kihűl Alexa Happy Meal menüje! –és leléceltünk.

/Jenna szemszöge/
Az álmomból Logie kézszorítása zökkentett ki. Rápillantottam ő nagyra nyílt szemekkel sasolt rám, és egy Tigris bábut szorongatott a kezébe. A Kendallék rajta röhögtek.
- Valaki magyarázatot?? –kérdeztem.
- Happy Meal figurák!
- Jajj, én kicsi Logiem bedurcizott?? –nevettem.
- Be… - adta a rövid választ.
- Nem érdemes! –és megpusziltam. – Miért, a többieknek mi volt??
- A Kung Fu Pandaa!! –mutogatta az én dedós bátyókám.
- Nekem Daruuu!!
- Nekem jányos… - durcázott be.
- Tigris az nem lányos.. Jobban harcol, mint bárki más. Mért Sifunak jobban örültél volna?
- Nem.
- Hát akkor meg? Viszket a gipsz alatt a lábaaam!! Ah.. Van valakinél egy vonalzó??
- Azt fogok magamnál hordani hugi!! –szólalt meg Kendall.
- Ah elmúlt… - sóhajtottam fel. És belépett az orvos, két mankóval a kezében.
- Jenna! Ezeket neked hoztam, ha van kedved, elkezdhetsz rajta gyakorolni, hogy, majd ha hazamész, ne legyen semmi baj!
- köszönöm. Akkor segítsen felállni az ágyból… És már is próbálkozok járni! –jött, és felsegített. Én, mint egy ma született bárány, próbálkoztam… - Ah, nem akarok elesnii!! –kiáltottam fel.
- Nyugi, nem fogsz! Itt vagyunk! –és a többiek körém álltak. 

2013. február 25., hétfő

38. fejezet: Jenna hangulata kezd visszatérnii:D


/Logan szemszöge/
Miközben fogtam Jenna kezét, elgondolkodtam, hogy mi történt az eddigi életemmel. Néztem ki a fejemből, és rakosgattam a gondolatokat. Születésemtől kezdve (amire emlékszem), egészen mostanáig. És eszembe jutott, hogy mi minden jó dolog történt velem amióta Jenna belépett az életembe. Most a rosszak nem érdekelnek… Csak is a jók. És ebből nagyon sok van. A közös vásárlás, a medencés buli, és sok dolog, az ismerkedésünk során. Hm… szép emlékek.. Ebből a pillanatnyi rakosgatásból Jenna zökkentett ki.
- Mi a baj Logie? –nézett rám boci szemekkel.
- Semmi! Csak néztem ki a buksimból! –válaszoltam meg.
- Biztos?? Nem akarom, hogy valami nyomja a lelkedet!
- Télleg semmi! Hidd el édes!
- Oké.. elhiszem. –és hogy ez valóban így legyen, adtam neki egy puszit. Persze ezt is valakinek meg kellett zavarnia… a doki lépett be az ajtón, és Jennához szólt.
- Kisasszony, még két nap, és hazamehet! –ennek mindenki nagyon örült, hisz az a két nap hamar eltelik. – De én már megyek is, nem zavarok tovább! Viszlát!
- Viszlát! –köszöntünk csoportosan. És kiment.

/Rocky szemszöge/
Mi egy idő után hazamentünk. Nem akartunk zavarni. A lényeg, hogy Jenn jobban van, és nincs semmi baja. És ezt a lányt is lerendeztük. Végre.. Útközben betértünk a Mekibe, Carlítosom kedvenc helyére. Tud ez a fiú enni! Nem is kicsit!! Haah, mintha magamat látnáám! Csak fiúba… Bár, nálam is többet eszik!
- Jesszus ember, hova fér beléd ennyi kaja? –csodálkozott James is.
- Nem tudom.. És beléd a protein?? –vágott vissza.
- Ember, nem szedek proteint…. –vágott hülye fejet.
- Neeem?? Akkor nem is tudom, miért vagy ilyen izomagy? –pöckölte meg James bicepszét.
- Haver, most hagyd abba!!
- Miért? –nevetett.
- Jól van.. Te akartad!! –felpattant, és elkezdte Carlost kergetni az egész Mekin keresztül.
- Hülyék… - nézett rám Tori vigyorogva, ám mégis buta fejjel.
- Hihii, egyet értüünk!! –és összepacsiztunk.

/Alexa szemszöge/
Látszik, hogy Jenn jobban van. Vicces hangulatot teremtett. Mármint Kendallról mondott el pár ciki dolgot, még kiskorából.
- És és –vett egy kis levegőt, mert alig bírt beszélni, annyira röhögött. – 10 éves koráig nem bírta kitörölni!!
- Neeeeee!! –röhögött mindenki.
- Jenna!! –nézett rá Kendall. De mégse volt pipa.
- Na, ők a családunk bratyó! Nehogymááár!!
- Én is tudok rólad mondanii!
- Mit??? Én mintagyerek voltam jóóó??
- Hihii, nem is tudom, kitől örökölte az egoista hajlamot?? –csodálkoztam.
- Hah egyetértek! –csatlakozott Logan is. És egyszer megcsörrent a Kendall telefonja. Dave volt az… Vajon mit akar??? Megvártam, még leteszi.
- Mit akart?? –kérdeztem sietve.
- Be kell mennünk a stúdióba….. Sajnos most… És Alexának meg fotóznia kéne minket…
- Mi vaaan?? –lepődtünk meg egyszerre.
- Tárcsázd Davet!! –szóltam Kendallnek. Hívta, és odanyújtotta nekem a telefont.
- Hallo! –szólt bele.
- Hali. Dave….. figyi! Nem lehetne átrakni a fotózást?? Mert Jenna korházban van, és nem akarom itt hagyni őt.
- Mikor engedik őt ki? –kérdezte.
- Két nap múlva.
- Jó… Majd akkor megcsináljuk a képeket. De a fiúk jöjjenek be! –és lerakta.
- Szia neked is…
- Na???? –kérdezte sietve Kendall.
- Menjetek, én maradok.
- Aranyos vagy édes! –adott egy puszit a számra Kendall.
- Köszi Alexa!! –intett Logie.
- Ez semmiség!

/Jenna szemszöge/
Ketten maradtunk. Aranyos volt tőle, hogy itt maradt velem! Imádom! De őszintén?? Egy kicsit fáradt voltam.. De nem aludtam el. Az nem lett volna szép gesztus..
- Oh végre, már csak két nap, és kiszabadulooook iinneen!! –hálálkodtam.
- Nyugiii, hamar eljön!! Pikk pakk itt lesz a napjaa!! –nyugtatott. – de én látom, hogy te fáradt vagy!
- Csak most hat a gyógyszer… -és ásítottam egy nagyot.. –de nem akarok elaludni. Arra való az estee!
- Nem… az este nem arra való Jenn! –kacsintott rám. – Aludj csak! Pihend ki magad. Hidd el, nem mozdulok innen. –és beszundítottam. 

2013. február 24., vasárnap

37. fejezet: Egy ideig lerendezve....


/Jenna szemszöge/
Ott feküdt mellettem. Megnyugtatott a jelenléte.
-         Na, megnyugodtál? –fordult felém.
-         Ühüüüm. –bólogattam.
-         Akkor jóóó kicsim! –és adott egy cuppantóst. És egyre jobban szorított magához.
-         Hélóóó, a végén még megfolytaaassz!!
-         Az nem lenne jó… -és lazábbra engedett.
-         Végre… - könyebűltem meg. Ekkor berontottak a többiek.
-         Itt van!! –szólt megijedve Carlos. Logie szélsebesen felpattant. Küldött egy puszit. Én remegve feküdtem az ágyba.

/Logan szemszöge/
Vettem egy mély levegőt, és kimentem. De ahogy megláttam Dianát, azt hittem nekirohanok… Igaz, lányt egy fiú nem bánthat… de akkor is.. az én barátnőmről leszállhat.
-         Sziia Logie! –szólt nyálasan, és a karja ölelésre nyílt volna. De ellöktem magamtól.
-          Ch… Mit képzelsz??
-          Nem is tudom… - gondolkodott el.
-          Na takarodj innen!! –és a lift felé mutattam.
-          Nem beszélhetsz így velem!!
-          Miért neeem?? Megérdemled! Tönkre akarod tenni az életem? Nem hiszem, hogy sikerülni fog.. Te már a múlté vagy!
-          Még egyszer mondom, Logan Henderson nem beszélhetsz így veleeem!! Nem érdemlem meeeg!!
-          Nem érdemled meeg?? Nem tudom, ki béreltette fel a barátnőjét, hogy dobja meg Jennát!!
-          Te ezt honnan tudood?? –kérdezte Diana, és egyben a többiek is.
-          Ahogy Jenna mondta a személyleírást. Elsőnek nem ugrott be… Csak rá két percre.
-          Hihi, Logannak van eszeee?? –csodálkozott Dia.
-          Na most hagyod el a korházat!!
-          Nem.
-          Ha nem, akkor majd én és mi segítünk! –megfogtuk, és kivittük.
-          Tűnj el az életünkből!! –ordított utána Kendall.
-          És a szemem ügyébe ne kerülj!! –csatlakozott a barátnője is.
-          Még ezt megbánjátok!!! –dühöngött.
-          Ch…. Szajha…. –jegyeztem meg. De siettünk vissza Jennához. Nem akartam őt sokáig egyedül hagyni. Félve nézett rám, amikor beértünk. De ahogy rámosolyogtam, sokkal vidámabb lett. – Én nem megmondtam?
-          De mit?
-          Hogy megvédelek az életem árán is?

/Alexa szemszöge/
Hm… Ez a csaj most nagyon kiakasztott.. De még mindig nem értem Logant.. Miért nem mondta el, ha már tudta, hogy ki sebezte meg Jennát. Ezért megfogtam, és félrehúztam.
-         Mi vaan?? –kérdeztem tőle.
-          Ezt inkább nekem kéne, kérdezzem…
-          Naaaaaa…
-          Mondjad!!
-          Miért nem közölted velünk, hogyha tudtad, hogy ki dobta meg Jennt??
-          Nem tudom… Nem akartalak titeket vele idegesíteni..
-          Engem ezzel nem idegesítettél volna! Jennának meg nem kellett volna elmondani. Nem logikus??
-          Benne van a Logi! Hallottad? –és én ekkor a kezemet a homlokomra csaptam. – Jól vanna.. Csak egy kicsit ökörködtem. De bementünk vissza. Ahogy láttam Jenn elaludt. Halkan körülötte ültünk és beszélgettünk.  Logan ott ült mellette. Nem bírta elengedni a kezét.  Én Kendizzlém mellett ültem. Megnyugtatott. Kicsi ölelése, kicsi kézszorítása, kicsi ám mégis nagy szeme! Én így imádom, én így szeretem őt. Hm… mi lenne nélküle az élet?

/Tina szemszöge/
Ülök a lakásomba. Egyszer csak valaki veszettül kopogtat. Nem kiabáltam hogy megyek… Gondoltam hogy Diana az. Kikukucskáltam. Télleg ő volt az.
-         Nyisd ki te szemét!! Tudom, hogy köptél! De ezt még megbánod! Hallod?? –üvöltött az ajtó mögül.
-         Tudod, én nem vagyok olyan szemét, mint te… - motyogtam az orrom alatt. De meghallotta.
-         Aha!! Itthon vagy!! Azonnal nyisd ki!
-         Azonnal menj el! Mert kihívom a zsarukat, és neked akkor annyi! –de már nem volt az ajtó előtt. 

Húha... Kaptaaam Díjjakaaat:)) Jesszusooom.

Halihóóóóóó! Sziasztok. Ma amikor olvasom a kedvenc blogjaimat, észreveszem, hogy kaptam tőlük egy díjjat. Szóval most megteszem akkor a szokásos tennivalókat.
Akik a díjjakat adták: Szőllősi Nanetta (Nani) Szandi Kovács és Noémi Lakatos. Köszönöm nekteeek♥

Akkor Szabályok:
1. Írj magadról 11 dolgot. 
2. Válaszolj 11 kérdésre.
3. Írj 11 kérdést. 
4. Küld tovább 11 embernek. 


1.) Hatodikos vagyok. 12 éves. Szeretek focizni, táncolni, énekelni és rajzolni. Mindenem a család és a barátok! Ha egyszer összebarátkozok valakivel, azért mindent megteszek( Szandi és Nani). Szeretek ökörködni meg minden ilyen butus dolgokat. Abba mindig benne vagyok;) Imádok blogot írni. Hát... valahogy ennyi lenne:DD

2.) 
1. Hány éves vagy? 12.
2. Kedvenc énekes? BTR-ből a fiúk, Logan, pfú... meg még elég sok énekest szeretek*-*

3. Van tesód? van 
4. Kutya vagy macska? kutya. de macska is szóba jöhet ;)
5. Kedvenc színed? lila, pink és a kék 
6. Hol szeretnél lakni ha felnősz? Amerika*-*
7. Minek akarsz tanulni? Zeneszerző, zeneíró 
8. Hány blogod van? 1.
9. Mi a legfőbb célod amit mindenféleképpen elakarsz érni az életedben? Hogy híres legyek:)
10. Kedvenc blogjaid?Nagyoon soook vaaan♥
11. Hányadikos vagy? 6.

3.) Írjak 11 kérdést
1. Hány éves vagy?
2. Hányadikos?

3. Hol laksz? (megye)
4. Mi a kedvenc sorozatod?
5. Hugi vagy öcsi?
6. Nővér vagy bátty?
7. Kedvenc szuperhősöd? 
8. Ének vagy tánc?
9. Mit sportolsz?
10. Mikor alszol el kb.?
11. Kedvenc számood?

4. Akiknek küldöm (igaz, annak nem lehet, aki küldte de engem nem ériint:P) _ Szandi(Én drága nővérem), Nanii( gumimacii) Zsófi(Cherry), B. Zsófi, Kers. Alexandra, Noémi L., Anett J. 

A blogok nevét nem mindenkinek tudoom, de a személyek tudják;)) Köszönöm szépen

2013. február 23., szombat

36. fejezet: Diana akciója...


/Kendall szemszöge/
Mindenki örült neki, hogy a húgom jobban van. Erre most meg kiderült, hogy emlékezet kihagyása van.. Sírógörcs fojtogatott, hogy az egyetlen húgomnak is baja esett.
-         És arra sem emlékszel, engem minek neveztél eeeel?? –faggatózott James.
-         Nem…. –vágta rá furán. – Erre sajnos nem.. –Alexa odament hozzá, és a fülébe súgott valamit. – Jajj várj! ÖEGANYÓÓÓ!! –derült jobb kedvre.
-         Köszi Alexa!! –szólt James. De ő csak rákacsintott. Jó volt őket ilyen vidáman látni.
-         Hihi, de azt az esetet légyszi majd meséljétek el, milyen jogon nevezem így!! –kérte Jenn. Az összes lány köréje ült, és elkezdte mesélni neki. Ő csak röhögött. – Óóóó, akkor már érteeem!!
-         Cssss, még csak most jön a lényeeeg!! –szólt rá Tori. És mesedélutánt tartottak neki. Logan odacsusszant hozzám.
-         Milyen jó őket ilyen vidáman látni!!
-         Ugye milyen fantasztikus? Nagyon boldog vagyok, hogy sokkal jobban érzi magát a lányokkal.
-         Lányt csak lány érthet meeeg! –adta a tanácsot. Egyetértően néztem rá.

/Diana szemszöge/
-         Ügyes voltam?? –kérdezte a barátnőm Tina.
-         Hohóóóó, de még mennyiree!! –és adtunk egymásnak egy pacsit. – Remélem egy ideig, bent marad…
-         Óóóó hogy te milyen gonosz vaaagy!! –kacagott.
-         Tudom én iiis. –kacsintottam rá. –Amíg bent van, felkeresem Logant, és visszaszerzem!! Ő másé nem lehet.. Ebbe nem törődök beleee!!
-         Nem is tudom, miért kérdezik azt, hogy én mi miatt imádlaak?
/Rocky szemszöge/
Érzem, hogy jól kijövök velük, és érzem, hogy már én is családtag vagyok.
-         Nem vagytok ééheseeek?? –kérdezte Carlítos.
-         Most hogy így mondod… - tanakodott el Jenna. – Hozhatnátok nekem iiis!!
-         Nem nem Jenna!! Te csak orvosi kajákat ehetsz. Most még. –csillapította le őt Kendall.
-         Ajjj… a fenébe.. – durcázott be.
-         Szerintem mindenkinek hozhattok egy szendvicset!! –küldte ki őket Logan. Ők a szaladtak, mint az őrültek lefelé.

/Carlos szemszöge/
A büféig versenyezve szaladtunk.
- Igen bibibííí legyőztem az izompacsírtááát!! –nyújtogattam felé a nyelvemet.
- Ch… Csak mázlid volt. Elestem azért nem értelek utol….–kezdte el a ki fogásokat keresni.
- Ja, persze… - nevettem.
- Tessék, hogy el hidd, nézd meg a saját szemeddel a piros térdemet!! –és felhúzta a nadrágját. De hófehérek voltak a térdei. – Basszus, ezek előbb még hót vörösek voltak!!
- Aha…. Jaja…. –kacsintottam rá. – na mindegy. Menjünk a kajáért. A többiek már biztos éheseeeek! 7 közepes szendvicset kérnék! –léptünk oda a pulthoz. Kifizettük, és teli kézzel mentünk vissza. Megdöbbenve álltunk meg. A többiek kirekesztve, az orvosok körberohanják Jennát.
- Mi törtééént?? –kérdeztük meglepődve.
- A lába…. Fájlalta nagyon, ezért hívtuk az orvosokat. –magyarázta el Rocky.
- Adtunk neki egy fájdalomcsillapítót. –lépett oda az orvos. - Remélhetőleg nem fog neki fájni. Most már visszamehetnek hozzá. Beléptünk. A lábán új gipsz, és ő mosolygott.
- Jobban vagy??? –rohantak oda Loganék.
- Kezd hatni a gyógyszer…. De még nem érzem magam tökéletesen. De mosolygok. És az ember egy mosollyal szinte mindent kibír!!
- Na, akkor ennek örömére, megjött a kajaaa!! –és elkezdtük kiosztani.
- Ch… a mázlisták… - duzzogot Jenna. De neki is meghozták a reggeliét. – Nyenyenyeeee!! –nyújtogatta a nyelvét. És mindenki tömte a buciját.

/Tina szemszöge/
Rezgett a telefonom. Az egyik besúgótól kaptam egy üzenetet. Ledöbbentem az olvasása közben. Diana megpöckölte a vállamat.
-         Mi a baaaaj?? –kérdezte ijedten.
-         A lány… Jobban van…
-         Mi vaaaaan?? –dühöngött. – Az nem leheeet…. Nem! Valamit kell azzal a lánnyal, csináljak! Csak közénk áll, hisz tudom, hogy Logie még mindig szeret engem, különben nem viszonozta volna a csókot. –nem tudom, nekem kezd Diana viselkedése depissé válni… De nem merem elmondani neki.. Még a végén eltesz láb alól.  – Tudom! Bemegyek a korházba, hisz nincsenek vele egész nap, meg hát este se.
-         Figyelj Diana!! Ez nem jó ötleet! Még a végén lecsukatnak vagy valami. És fogadd el, hogy van egy olyan lány, aki Logant boldogabbá teheti, mint te!
-         Ch… Mi történt veled?? Na de én megyek.. Ilyen ökörrel nem leszek… - felállt az asztaltól, és elviharzott. Ahogy ismerem, őrültségre készül.. Szólnom kéne a BTR-es fiúknak, nehogy váratlanul érhesse őket. Azt hiszem, az egyiknek meg van a száma… Pf… Melyik is az?? Megvan!! Carlos Pena. Tárcsáztam is. Meglepődve szólt bele.
-         Igen?? Ki az??
-         Helló nem érdekes.
-         Honnan van meg a számom?? –értetlenkedett.
-         Figyu, azt most nem lényeg. Az a lényeg, hogy Diana úton van a korház felé, szóval ne hagyjátok őrizetlenül a lányt. Kitelik tőle, hogy valami baromságot csinál. Hali. –és leraktam.

/Jenna szemszöge/
-         Oh, már haza akarok menni!! –siránkoztam. Ekkor Carlos belépett az ajtón, kihívta magához Logant, Kendallt és Alexát. Hm… Érdekeees.. De amikor ők is visszajöttek, az arcukról nem tudtam semmit sem leolvasni. Se jó, se rossz hírt. Magamhoz hívtam Logiet. – Valami baj van?? Mondd el őszintén, különben megharagszom!
-         Nincs semmi….. –és megsimította az arcomat.
-         Baszki, te remegsz! Itt baj van! Én érzem…
-         Nem akarlak ezzel terhelni…
-         De legalább mondd el, összegezve!
-         Hát jó… - ült le az ágyam szélére. – Ugye van az a lány… Diana…. Felénk tart… Valami rosszat akar csinálni… veled!
-         Mi?? –néztem rá félve.
-         Nyugi!! Nem hagyom! Akár az életem árán is! –és megcsókolt. De a többiek már nem voltak bent. Ott feküdt mellettem. Végre! Ez már hiányzott.