3. Rész 1 fejezet: Sosem lesz vége

Sziasztok:) Igazából nem tudom abba hagyni ezt a blogot. Hogy miért?! Mert csak az első volt... és ezzel a bloggal ismertem meg közelebbről pár embert.. a megható kommentjeik.. a véleményük.. minden. hát köszönöm nektek:) Sokat segítettetek nekem mindig ♥
és most lehet szánalmasnak fogtok nevezni, hogy egyszer abba hagytam. De sajnos nem tudok tőle megválni. Remélem értitek:) Puszipacsiiii szeretlek titeket♥ :))

/Jenna szemszöge/


-Lorianna Ameria Henderson gyere elő! -kereste, hulla fáradtan a kislányunkat. Éppen hogy totyogni tud, és már is elbújik előlem. Ajjajj..
-Kedvesem, pihenj! -ölelt meg hátulról Logan.
-De nem lehet. És ha valami baja esik amíg én "pihenek"? -háborodtam fel. Mielőtt folytathattam volna dühöngésemet, férjem száját az enyémen találtam.
-Fújj! -tipegett elő a konyhapult mögül Lori. Logie nem szerette volna abba hagyni a csókcsatát. De kényszerítettem rá.
-Drágám, néz a kicsi.. -toltam el óvatosan magamtól.
-Ajj! -figyelt lefele. -A tengerparti kiruccanásunk óta nem közösültünk. Ami ha jól tudom... -gondolkodott el. -Két és fél hónapja volt! -akadt ki.
-Ne kiabálj! -fogtam be a csőrét nevetve. -Hova tűnt? -eszméltem fel.
-Ki? -kérdezett vissza.
-A gyerek. -kezdtem el újra a kutatást. De most édesem is besegített.
-Kincsem! Itt játszik a kockákkal... -mutatott rá.
-Tényleg le kéne hunynom pár percre... -dörzsölgettem meg a szemeimet.
-Figyelek rá! vonta magára a felelősséget.
-Logan, de ez kemény munka! -mondtam komolyan.
-Tudom. -puszilta meg a homlokom. -Ne pánikolj Jen!
-Lassan fürdés idő, addigra feltétlenül kelts fel! És ha tele rakta a pelust, akkor is! -kacsintottam.
-Igen, tisztába nem rakom! -tiltakozott.
-Ez az én Logie-m. -csókoltam meg, és most már bementem a szobánkba nyugovóra térni.

/Később/

-Jenna, Kincsem, gyere gyorsan! -keltett fel Logan kiabálása. Én azonnali hatállyal gurultam le az ágyról. Zavarodottan, de kifelé futottam. -Bekakilt... -tartotta távol magától Lorianna-t. A fiú orrán egy szárító csipesz volt.
-A szívbajt hoztad rám... -vettem gyorsabban a levegőt.
-Adj neki légyszi egy tiszta pelust, mert terjed a bűz! -sürgetett.
-Jól van, jól van. Úgy is pancsi idő. Levetkőztetem, te meg légyszi behoznád a kádba? -rendezkedtem. -Ahogy érzem, még nem keltem fel teljesen.... -ásítottam egy jó nagyot.
-De ugye nem fog lepisilni? -parázott be.
-Nem. -legyintettem. -Majd gyorsan vidd be!  -tanácsoltam kacagva, ezzel jó nagy ijedséget hozva arcára.

/Alexa szemszöge/

-Elaludt? -kérdeztem Jenna-tól, aki épp Lori-t hozta be a szobába. Közösen alszik a két lurkó, mivel már kevés a hely. A többiek is szeretnének babát tervezni.
Rokonok, és így a szüleiknek is jut egy kis felnőttes kikapcsolódás.
-Igen, bedobta a szunyát. -mosolygott, és lerakta. Közben már szundizó kisfiam ágya felé sétált. -Tiszta Kendall. -simogatta meg Conrad-ot.
-Rám már nem is hasonlít? -színészkedtem viccesen.
-Jajj butus! -ölelt meg.
-Olyan csodálatos, hogy egy napon születtek. -érzékenyültem el.
-Ez valami jel... -esett gondolkodásba.
-"Minden okkal történik'. -idéztem.
-Pontosan. -könnyezett meg.
-Kicsim jössz? -nyitott be Kendall.
-Nem baj? -néztem barátnőmre.
-Miért lenne az? -húzta mosolyra száját. -Egy kicsit levezetem az energiámat Logan-en. -nyújtotta ki nyelvét.
-Hohó! Ki ne fáraszd! Holnap kemény munka vár rá. -magyarázott, és mutogatott egyszerre.
-Jajj! Mintha te ma este annyira tudnál majd húzni a lóbőrt. -ráncigáltam magammal a közös kuckónkba. -Jó éjt Jenna!
-Hahah. Nektek is!

/Logan szemszöge/

-Na, mi újság? -virukszoltam a befelé jövő Jenna-nak.
-Hmm... valaki megszabadult a ruháitól.. Igazad volt... túl sokat takart. -mászott rám írtó dögösen.
-Óha.. valaki kipihente magát. -harapdáltam számat, és folytattuk a "valaki"-s játékot. -Kívánlak! -húzta egyre szorosabban magamhoz. Rég voltunk már együtt. Amikor épp az izgalmas részhez tértünk volna, mindig Lorianna sírása szakított minket félbe. Utána már nem volt élvezetes semmi sem.
-Imádlak! -találtam magamon.
-Én még jobban. De héjj! Felül mindig én vagyok. -nevettem.
-Ajj. -adta be derekát. Nekiestem a nyakának. Élvezetes estének nézünk elébe.