58. fejezet:Jenna elmegy...

Rocky szemszöge/

- Áhhh Carlos, ne legyél már ilyen bangaaa! -és próbálkoztam a cipzárját felhúzni. - Mondtam,' hogy vegyél fel egy melegítőt! -szidtam.
- Minden rendben kislányom? -hallottam anyukám pánikoló hangját.
- Mindjárt megyünk, csak.... bezselézem a Carlitos haját.
- Rendben kicsim, siessetek, mert kihül az ebéd.
- Oké, oké.
- Sikerült! -kiáltott fel.
- Mi? -fordult vissza anyu.
- Csak rátudtuk csavarni a kupakot a....zselére. -mentegetőztem. És kimentünk nagy erőltetett vigyorral az arcunkon.
- Gyertek gyerekek!

/Jenna szemszöge/

Éppen gyakoroltunk egy-két számot. Csak úgy szórakozásból. Én voltam Carlos helyén. Na de persze így nem passzolt annyire, de ez se volt rossz.
- Hopp csörgök! -kaptam a telefonom után.
"Igen? -szóltam bele.
'Sziia Jenna! -köszönt bele az új menedzserem Jessica.
"Óh miújság, miért hívtál? -vidultam fel.
'Hát.......Párizsban lenne egy fellépés, és onnan mennénk tovább plusz kilenc állomásra. Ez minimum 5-6 hétig tart el. Szóval pakolj, holnap indulunk! -és lerakta. Egy mukkot se hagyot szólni...
- Na, mi az?-kérdezte Kedvesem.
- Jessica volt... a memedzserem... és, és lesz egy turné féleségünk.. 10 hely.. és holnap indulunk.. Párizs az első megálló.. -Logan lefagyott..
- Megyek veled!
- Nem lehet haver -vágott közbe James. - ezen a héten nekünk is elkezdődnek a koncertek..
- Miiiiiii? -döbbentünk le.
- Ez nem igaaaz! -szomorodtam el. - Nem fogom kibírni! -és kigördült pár könnycseppem.
- Gyere ide Kicsim! Kihasználjuk ezt az egy szép napot! Egész nap el se foglak engedni! -lecsücsült a kanapéra, és az ölébe ültetett vele szemben. Erősen magához húzott. Eközben a többiek is teljesen elképedtek...
- Jaj húgiii! Hiányozni fogsz! -sóhajtott Kendall.
- Nekem is nagyon! -de Logie nem engedett el magától, így csak elég hallkan tudtam ezt mondani, de a tesóm értette. Olyan különleges érzés volt a karjaiban pihenni, hallani, ahogy veszi a levegőt, ahogy beszélt, éreztem, ahogy megremegnek a hangszálai. Szóval minden kis megmozdulása csodálatos volt. Az egész életemet eltudnám így tölteni. De sajnos már holnap ilyenkor Párizsban leszek... igaz, jó hogy újra beindul a karrierem...de.... ezt nem Logan nélkül gondoltam el.
Egészen este nyolcig ott aludtam az ölébe. Igen, elaludtam.
- Hány óra? -nyavajogtam frissen ébredezve.
- Nyolc. -mosolygott rám tündérien.
- Nem zsibbasztottalak el?
- Neeeeem. Nem vagy nehéz! Én csak örültem, hogy itt pihikéztél. Olyan cuki volt! -és egy puszit nyomott a frissen ébredt arcomra.
- Áááááááá -szaladt ki Kendall, és elcsúszott a parkettán. Ez mindenkit megnevettetett. - Lett egy bibim.. -fogta azon a hejen.
- Okos vagy bratyókám!
- Le se tagadhatod! -viccelődött James.
- Miért, szerinted nekem van kukikám?
- Honnan tudjam! -nevetett.
- Gyere Jenna -fogott meg Logie -mielőtt túlságosan is elfajulnak a dolgok, és nem bírlak leszedni Maslowról. -bementünk a szobánkba. - Feküdj csak le! Mindjárt hozoom a laptopot, és nézünk valami filmet! -egyemmeg de aranyos. Végül is ez az utolsó napunk együtt.. hajj.... behozta a gépet, befeküdt mellém, és bekapcsolt egy szerelmes vígjátékot. Én hozzábújtam, és nevetgéltünk a srácokon. Amikor a filmnek vége lett, még nem aludtunk el... kihasználtuk az utolsó esténket.
- Szeretlek -fordult felém, és hosszasan megcsókolt. - Mindennél jobban!
- Én is!