44. fejezet: Vigyázat, akció van folyamatban;DD

/Alexa szemszöge/

A búcsúban mindenki szétszóródott. Jenna és Logan már kb. századjára, ülnek fel a Break Dance-re. Ahhoz képest, hogy nem is akarta kipróbálni…. Elégéé megszerette. Rocky, Carlos, Tori és James Dodgemezett. De ők se elsőnek. Mi még mindig a céllövöldénél állunk…

- Kendall, hagyd a francba!!

- Nem! –és célzott. Eltalált egy nagy tigrist. – na, mit mondtam?? –adta át a plüsst.

- Juuuuj, milyen kis cukii, meg te is az vaagy Kicsiim!! –kapta a kiérdemelt csókot, ennyi próbálkozás után.

- Heheeeh, én profi vagyok!!

- Ühüüüm….és egy kicsit egoista! –kacsintottam rá.

- Gyere, üljünk fel mi is valamire!  

- De mire?...

- Mondjuk az ott?? –mutatott egy nagyon nagyon magas, és nagy hintára.

- Hm?? – gülledtek ki a szemeim. –Pápárápápápápá… fel akarsz rá ülni?? –löktem ki magamból elég nehezen.

- Perszeeee!! –ujjongott. Nyeltem egy nagyot, és elkezdtünk sétálni a szerkezet felé. Megvette a jegyeket is. Én egy kicsit reszketve másztam fel az emelkedőre.. –Nem akarsz felülni rá?? Ugye?

- Hmmm… neeem!! Csak, csak, csak….. –akadtam el a szavakban.

- Akkor leszállhatunk!!

- Nem, nem, nem, nem!!! Kibírom! Csak nem olyan szörnyű… - gondoltam én… De most átcsapott a gondolatom. – Kendall ez tök jó volt!!

- Akkor? Felülünk még egy menetre?? –mosolygott.

- Naaa!! Azért ne túlozzunk!! –kacsintottam rá.

- Gyere Manó!! Menjünk, nézzünk körül! –karolt át, és elsétáltunk a „hintától”.

/Rocky szemszöge/

- Carlos, jobbra kanyarodj!! –magyaráztam neki a Dodgem kocsiban.

- Jójójójójó, nyugiii!! –és megtette, amit mondtam. Egyszer csak nagy egy nagy durranás. Jamesyék nekünk jöttek. Vagyis hát Tori vezetett.. De mindegy. Ezért követtük őket. Mi is nekik mentünk. És még egy jó hét menetet végigjátszottunk. Már fájt a hasam a sok kacagástól. Utána beültünk egy kis bárba. 

Beszélgettünk, ökörködtünk, és minden baromságot műveltünk.. Készítettünk egy-két képet Carlossal.  Nem tudom, a többiek hol voltak, vagy mit csináltak, de mi kb. olyan 2-fele, keveredtünk haza… Egy picit fáradt voltam. Ahogy beértünk a szobába, levetődtem, mint egy rongybaba… De Carlos nem hagyott alukálni!! Be nem állt a szája egész éjjel.

- Nem hűlt még ki a szád?? –fordultam feléje.

- Neeem?? –nevetett.

- De én tudnéék!!

- Mi az akadály??

- Hááát…ööö…..nem is tudooom………….Teee??

- Jó…akkor csöndbe maradok.. –fordult el az oldalára, a hátát mutatva nekem.

- Jajj, most valaki bevágta a durcááát?? –öleltem meg hátulról.

- Neeem!! –nyomott egy óvatos csókot az ajkaimra, és rám feküdt. Imáádom őt.

/Jenna szemszöge/

Hogy bír az ember ennyi időt eltölteni egy rendezvény félén? Még 3-kor ott dekkoltunk. Kezdtem fázni, de a maci melegített! Nem a plüss maci, hanem Logie! Hihii, egy cuki medve! Ahányszor felültünk a Break Dance-re!! Húha.. egy 20 minimum volt. De már nem bírtam tovább ácsorogni… A lábam  már lefagyott. Ezért hazakocsikáztunk. Az autóban volt egy pokróc. Azt a lábamra terítette. És mellé bújtam. Amikor hazaértünk, valami furcsa zaj csapta meg a füleimet. Hm? Dübörgéés?? Ajjaj.. Itt akció van…

- Css!! Csak halkan, ne zavarjunk meg semmit! –és a kezemet a szám elé tettem, mert ha nem, elsikítom magam a nevetéstől.