4. fejezet: Egy délelőtt

Reggel 7 óra van, de én már fent vagyok. Nagyon jó. Inkább kimentem. Nem akartam Logant felkelteni. Felöltöztem. Leültem a kanapéra, és akkor jutott eszembe, hogy Logannél van a telefonom. Basszus…. Na mindegy. Megvárom még felkel, és utána kérdőre vonom a mobilomat. Unatkoztam, nagyon. Benéztem a hűtőbe, és eszembe jutott mi lenne, ha sütnék egy kis reggelit 5 főre. Hát nekiálltam. Még én sütögettem, Kendall felkelt.

-        Mi jót sütsz?

-        Reggelit nektek. Tükörtojást.

-        Azt szeretem ;)

-        Örülök neki :)

-        Segítsek valamit?

-        Aha. Teríts meg. Annyi elég.

-        Oksi ;) Nem vagy egy nagy munkamegosztó.

-        Tudod te is, hogy szeretem az ilyen dolgokat egyedül csinálni.

-        Tudom.

Kivánszorgott a szobából James is.

-        Jó reggelt! – köszönt hangosan és vidáman.

-        Mi van veled? – kérdezte meglepetten Kendall.

-        Semmi. Csak kipihentem magam. Ennyi az egész.

-        Aha, persze.

-        Nem hiszed el? :O

-        De, azért mondtam hogy persze.

-        Jah értem… Hát a többiek?

-        Még nem jöttek ki.

-        Miért nem?

-        Nem mindenki olyan korán kelő, mint mi! :) – szóltam közbe.

-        Jaja – mondták egyszerre.

-        Mi ez a jó illat. – jött ki Carlos futva.

-        Jenna süt reggelit. – és már ott is volt mellettem megnézni mit csinálok.

Logan is kivánszorgott. Egy kicsit fáradt volt. Lehetett látni rajta.

-        Jó reggelt! – köszönt

-        Hali ;) – köszönt neki mindenki. Megvárom míg egy kicsit felkel, és csak utána kérdezek rá a telómra.

-        Tessék itt a telefonod. – nyújtotta oda nekem.

-        Köszi. Azt hittem elfelejted!

-        Dehogy ;)

-        Kész a kaja! – kiáltottam fel, és leraktam az asztalra. – enni tudtok az biztos :)

-        Puszi a szakácsnak! – dicsért meg Kendall.

-        Fincsi :) – dicsértek a többiek is. És leültem én is enni. Már amennyi jutott. Nembaj elég nekem az is.

-        Na, ha annyira segítőkészek akartatok előbb lenni, akkor ki segít nekem mosogatni?

-        Hát nekem össze kell pakolnom a szobát! – szólalt meg Carlos.

-        Megyek, segítek! – mentegetőzött James, Logan és Kendall is.

-        Persze hagyjátok csak rám a házimunkát. Köszi ;) – és elvonultak. Elmosogattam.

-        Köszi a segítséget ;) – kiáltottam be a szobába.

-   Tudod, hogy a mosogatás nem férfimunka?? –kiáltottak vissza egyszerre.

-        Tudom, de azért jól esett volna a törődés!-és erre kijöttek

-        Nah, oké. Majd másba segítünk.

-        Helyes. –és visszamentek. Unatkoztam. Nem tudtam mit csináljak…Hát leültem a kanapéra.

-        Mit csináltok?- kiabáltam be a srácoknak.

-        Semmit.

-        A semmit nem lehet csinálni.

-        Férfi kupaktanács..

-        Mintha ti már annyira férfiak lennétek! xD

-        Te meg mintha annyira nő lennél. xD –vágtak vissza.

-        Ez jól esett. Télleg erre vártam.. Kösz. ;)

-        Te kezdted!

-        Tudom. És majd Elenával folytatom. –és lementem hozzá. Kopogtatok az ajtón.

-        Jövök. –szól ki egy hang az ajtó mögül.

-        Szia Elena:)

-        Szia Jenna. Gyere beljebb. Kérsz valamit?

-        Nem kérek köszi. Eljöttem otthonról. Nem jó egyedüli lánynak lenni..

-        Tudom milyen érzés. Én 3 fiú közt nőttem fel. Van három fiútesóm.

-        Akkor már értem. Kérdezhetek tőled valamit?

-        Persze. Természetesen

-        Nem tudom, hogy kérdezzem…..

-        Kereken, és egészen. ;)

-        Jó. Láttalak Jamessel táncolni…és van valami köztetek, vagy csak egy tánc?

-        Háááát…..ööööööö…..én sem tudom.

-        De szereted?

-        Igen *-* Belézúgtam. Miért?

-        Csak azért, mert reggel olyan vidáman jött ki, és gondoltam, hogy te vagy az oka :)

-        Én annak csak örülök. Szerinted összeillenénk?

-        Persze. Nagyon is.

-        És neked?? Én is láttalak ám!

-        Mi?Mi? Kivel? Hol? Mikor? –jött rám hírtelen a mentegetőzés.

-        Ne játszd itt az ártatlan kis bárányt.

-        Én? Sose szoktam! xD

-        Te és Logan.

-        Nem… Csak kedves volt.

-        Aha persze. Láttam, hogy néztél rá, és ő is hogy nézett te rád.

-        Na jó….Lehet róla szó…….De az én nem tudom, hogy ő mit akar..

-        Beszéld meg vele. Egy szobába alszotok nem?

-        De, de inkább aludjon. Rajtam múlik, én nem kérdezek rá…

-        Hát azt tudom. Egy napja ismerlek, de már mindent tudok rólad..

-        Nemhiszem.. És te kivel laksz itt?

-        Két bátyámmal. A harmadik nem itt lakik.

-        Aha. Értem. Feljössz velem megnézni a fiúkat?

-        Menjünk. –és felpattant az ágyról, mint egy gumilabda. Biztos azért, mert fent van James is.