/Jenna szemszöge/
Azta rohadt…Szerelmes
belém…Ezt nem is gondoltam volna..:O De nagyon is örülök neki.. Ahw..
Megkönnyebbülés. De viszont csak arra leszek kíváncsi, hogy Kendizzle mit fog
hozzá szólni…
-
Szerinted Kendall
mit fog szólni hozzá? :O –kérdeztem egy kicsit félénken.
-
Nem fog
ellenkezni, hidd el. ;) –nézett rám megnyugtatóan, azokkal a boci szemekkel.
-
Biztos? És te ezt
honnan tudod? –esett le a tégla.
-
Csak gondolom.
Figyelj Jenna. Nagyon régóta ismerem a tesódat.. És az ilyen nem telik ki tőle.
-
Képzeld, én még
hamarabb ismerem, mint te. És hidd el egy védelmező típus… -kételkedtem még
mindig a bátyámban…
-
Nyugii. Majd
beszélünk vele. –próbált megnyugtatni. Megfogta Kendall laptopját, elvette a
lábamról, és letette az ágyára.
-
Héjj! –kiáltottam
fel.
-
Menny odébb.
–lökött egyre beljebb.
-
Neki löksz az ágyadnak!
Legyél már magadnál! –lökdöstem az oldalát.
-
Csak ide akarok
melléd feküdni.♥ - nézett rám olyan édes, nagy kerek szemekkel. És már télleg
az ágyának ütköztem… De mégis, olyan jó érzés volt a mellkasán feküdni. Nem is
nagyon érdekelt hogy ott voltam az ágy mellett… Azzal most nem törődtem.
-
Így olyan
kényelmes♥ - és adtam egy puszit az arcára.
/Logan szemszöge/
-
Fú, de
kényelmetlen… Fáj a pici hátam..:( -nyavajogtam egy kicsit nyálas hangon.
-
Óóó, te szegény
pára! Még ha lesz időm, sajnállak. :P –próbált piszkálni Jenna.
-
Tudod hogy jár,
aki piszkál engem? :))
-
Nem… Hogy jár?
Kíváncsi vagyok!! –röhögött rám Jenna.
-
Csiki rohamot
kap.
-
És az milyen?
Kifejtenéd? .próbált piszkálni még jobban. De ahogy ezt kimondta, letoltam a
buksiját a mellkasomról, felé fordultam és jól megcsikiztem.
-
Ne, hagyd abba te
bolond! Már fáj a nevetés! –látszott rajta hogy nem bírja.
-
Csssss… Ne
sikítgass! A végén még a bátyád azt hiszi, hogy bántalak! –fogtam be a száját.
-
Akkor ne csikizz.
–szabta meg nekem a feltételt.
-
Igen? És ha csikizlek?
-
Akkor sikítok.
-
Na jó…
abbahagyom.. Nem akarom, hogy itt sikítgass. –egyeztem bele. És ekkor kopogtak.
-
Ki az? –kérdezett
ki Jenna.
-
Kendall.
–válaszolt az ajtó mögül álló Kendall.
-
Menj innen, menj
innen! –hesegetett el mellőle.
-
Megyek, megyek.
-
Hahó, bejöhetek?
–türelmetlenkedett az ajtó mögül Kendall.
-
Gyere! –mondtuk
egyszerre.
/Kendall szemszöge/
Beléptem az ajtón. Végre..
Azt hittem, hogy itt fogok állni még holnap is.
-
Nem zavarok?
-
Dehogy is! –és
úgy mosolytag rám, mit a tejbetök.
-
Mit mosolyogtok?
O_o –kérdeztem meglepően.
-
Mér, még azt se
lehet? –zökkent ki Jenna az idiótaságból. – Amúgy nem akarlak siettetni, de
miért is jöttél?
-
Ja, csak a
laptopomért. Megkaphatom?
-
Persze. Gyere ide
érte… Nem akarok kikelni az ágyból..
-
De hát az nem is
ágy! xD
-
Haha, nem vagy
olyan humoros..-.-
-
Mivan durcás
kedvedbe vagy?
-
Nem. :))
-
Na, én akkor nem
is zavarok! Jó éjt :)) –és kihátráltam az ajtón. Vajon miért viselkedtek ilyen
furán? Én nem fogok rájuk kérdezni… Ciki lenne.. Majd beszámolnak, ha valami
történt. Nem fogom siettetni… Ő dolguk, nem az enyém… Bár egy kicsit féltem
Jennát… Mármint nem Logantől, hanem attól hogy Logan egy híresség, ő meg jó
végül is Jenna is híresség, mint a hugom, de azért még se… Nem akarom őt
veszélynek kitenni.
/James szemszöge/
Lefeküdtünk.. Elenát jó
szorosan átöleltem, és úgy aludt.. Persze én nem tudtam.. Fogalmam nincs miért.
Kimentem inni egy pohár vizet., és meglátom Kendallt laptoppal a kezébe.
-
Haver, te mit
csinálsz itt kint?
-
Csak a
laptopomért voltam Jennáéknál.
-
És azon belül mi
baj van? –kérdezősködtem, mert látszott rajta, hogy valami nagyon erősen
nyomasztja.
-
Semmi… -és
ránéztem azzal a tipikus „tudom hogy titkolsz még valamit” fejjel. – Na jó…
Lehet hogy Logan és a hugom közt van valami.
-
Na és? Ezzel mi a
probléma? :O Nem értelek.
-
Féltem Jennát.
-
Kitől Logantől?
Tőle szerintem, nem kell..
-
Nem is tőle
féltem.. Hanem a hírességtől. Tudod? A címlapoktól, háborgató üzenetektől, meg
ilyenektől…
-
Ne félsd őt..
Hidd el erős csajszi, sőt ha meg nem itt vagyunk neki mi is. És ahogy Logant
ismerem, minden áron meg fogja védeni Jennát!
-
Köszi haver, ez
most jól esett! –és adott egy barátias ölelést. És végre mehettem inni..
Kivoltam száradva, mint a sivatagi róka… Utána bementem.
/Jenna szemszöge/
Ahogy Kendall becsukta az
ajtót, Logan úgy futott vissza le hozzám. És megint elkezdett engem lökdösni..
-
A-A. Most én
foglak lökdösni xD –felálltam, a másik oldalára feküdtem, és elkezdtem
lökdösni.
-
Nem bírsz
eltolni! –nyújtogatta ki rám a nyelvét. De igen meglepődött, amikor neki toltam
őt az ágynak.
-
Na, még se vagyok
olyan gyenge. :P
-
Ezt én nem is
feltételeztem ;)
-
Aha persze. –és
elröhögtük magunkat. Olyan jó vele röhögni :))
-
Gyere ide ♥ -és
magához szorított. Pillangók ezer és ezer darabja öntötte el a gyomromat.
Csókok ezerje töltötte el az arcomat. Olyan gyengéden, és édesen tud csókolni,
hogy az ember elolvad tőle. Dicsért szép, édes szavakkal. De én tiltakoztam
hogy ezek nem is igazak…
-
A kis
pesszimista..
-
Nem vagyok az,
csak nem érzem annak magam..
-
Hidd el, az én
szavam igaz :)) ♥ -és egy lágy csókot nyomott az ajkamra. És én megint
belehabarodtam azokba a gyönyörű szemekbe. *-* De most legalább nem éreztem
kínosnak a helyzetet.
-
Gyönyörű szemeid
vannak :)) –néztem továbbra is. És elmosolyodott. Még szebb szemek *-* - De,
ugye megérted, ha estére még azt mondom, hogy aludj a helyeden? :D Ez még nekem
új.
-
De igen is baj.
Én itt szeretnék lenni melletted. Nem harapok édesem :$
-
Próba szerencse..
Kapsz egy szájkosarat, ha igen xD –próbáltam fenyegetni.
-
Akkor?
Maradhatok? :D
-
Igen. De mondom
szájkosár :D –és röhögtünk egy jó nagyot.
-
Jó éjt édesem ♥ -
csókolt meg hosszan.
-
Jó éjt! ♥ -és
elaludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése